Debrecenben 1867 óta jelen van a vívás. A világháborúk előtt a Debreceni Tornaegylet és a Debreceni Vívóklub színeiben sportolhattak a vívósport iránt érdeklődök. 1923-tól a Békessy Béla Vívó Club képviselete a cívisvárosi színeket.

 

Békessy Béla

A korszakra jellemző módon, a vívók valójában nem is az egyesületekhez, hanem a vívótermekhez, illetve az ott dolgozó mesterekhez kötődtek. A korszak kiemelkedő vívója a kezdetben Santelli, majd később Borsody tanítvány, Békessy Béla volt, aki az 1912-es stockholmi olimpiászon ezüstérmet nyert kardvívásban. Békessy 1902 és 1907 között hat alkalommal győzött a kard és két alkalommal a tőr egyéni magyar bajnokságon.

 

A második világháborút követően a DVSC (később DMVSC), és DEAC  színeiben sportolhattak a vívni vágyó fiatalok. Az alapok elsajátítását követően, a felnőtt szinten is nemzetközi eredményekre vágyók, jellemzően Budapestre költöztek, hogy álmaikat megvalósíthassák (Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok vívónk is Debrecenben fogott először kardot a kezébe, majd 17 éves korától Budapesten készült).

 

A korszak legnevesebb vívómesterei Ferenczy Pál és Gyulai Gábor voltak. A legkiemelkedőbb eredményt Váry Attila tudhatja magáénak, aki 1954-ben Nyári Főiskolai Világbajnokságot nyert a párbajtőr csapat tagjaként. Később azonban ő is Budapesten vívott illetve edzősködött. Debrecenben ismerte meg a sportág alapjait Kamuti Jenő és Kamuti László, illetve Fenyvesi Csaba is.

 

Fülöp Gyula

Az 1960-as évektől kezdve Fülöp Gyula mester neve fémjelezte a debreceni vívósportot. A Ferenczy-tanítvány Fülöp nagyszerű utánpótlás sikereket ért el (többször is elnyerte a “Legjobb vidéki nevelőegyesület” címet), de 1970-ben ő is Budapesten, a BVSC-ben vállalt munkát.

 

Az 1980-as évektől, a hazatérő Fülöp Gyula mellett, egy fiatal mester, Patócs Zsolt dolgozott a debreceni vívókkal. Patóccsal a tőr és a kard csapatok többször is az első osztályban szerepelhettek.

A rendszerváltást követően a DVSC megszüntette a vívást, így a felnőtt sportolók a Piremon-ban folytatták. Miután a Debreceni Sportiskola is kiszállt, a vívók a PMD (később DHSE, majd Békessy Béla Vívó Klub) egyesületben találtak új otthonra. Patócs Zsolt még egy rövid ideig folytatta munkáját, azonban távozásával a debreceni versenyvívás edző hiányában vegetálásra kényszerült.

Gyakorolnak a vívók – 1988

 

A 90-es években a PMD-ben és a Griff Szabadidős Egyesületben (később Debreceni Kardvívó SE), majd a DEAC-ban is sportolhattak a vívók. A 2000-es évek közepén már többször előfordult, hogy a magyar bajnokságban is dobogó közelbe kerültek a debreceni párbajtőrözők, de tartósan nem tudtak az élmezőnyhöz csatlakozni.

 

Az új évezred első évtizedinek végére a DHSE-ben dolgozó Serra testvérek munkája beérni látszott. Városi támogatással állandó vívótermet létesítettek. Olyan neves szakembereket sikerült a cívisvárosba csábítaniuk, mint Kőrösi László mesteredző, vagy a sportolóként korábban olimpikon Nyisztor Sándor. Tanítványaik, Serra Bendegúz  növendékeivel együtt, főleg női párbajtőrvívásban értek el sikereket.

 

A 2010-es évekre junior magyar bajnoki cím, felnőtt bajnoki cím illetve junior vb 4. és U23-as Eb bronzérem voltak a legkiemelkedőbb eredmények Mihály Kata révén. A 2017-ig tartó időszakban kardban és párbajtőrben szerzett korosztályos bajnoki címek és válogatott szereplések mellett, Fekete Laura kadet Eb ezüstérme jelentette a helyi vívósport csúcsteljesítményét.

 

Dávid László, Dezső Tibold, Nyisztor Sándor, Tardi Ottó és Szőke Csaba vívóedzők – akik már korábban is Hajdú-Bihar megyében tanították a vívást – vezetésével 2017-ben megalakult az Interfencing Debrecen Sport Club. Az új egyesület kiváló eredményeivel a cívisvárosi vívósportot röpke egy év alatt a nemzetközi elitbe röpítette.

 

a képek forrása: Magyar Sportmúzeum ( http://gyujtemeny.sportmuzeum.hu), Hajdú-Bihari Napló illetve a Hajdú-Bihari néplap Archívuma